A lakosságra is veszélyes szinten a sugárzás

A gyerekek, a fiatalok és az erőmű közelében élők vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, a japán hatóságok arra kérték őket, hogy vagy hagyják el a környéket, vagy maradjanak lakásukban. Bár a sugárzás mértéke egyáltalán nem halálos, azért nem árt felkészülni, és vigyázni arra, hogy mit esznek, mivel érintkeznek a környéken élők.

A japán hatóságok szerint a sugárzás mértéke a fukusimai atomerőműben elérte a potenciálisan veszélyes szintet, írja a BBC [1].

Az erőmű 30 kilométeres körzetében lakóknak azt tanácsolják, hagyják el a környéket, vagy ha ez nem lehetséges, akkor maradjanak lakásukban és próbálják meg légmentesen tartani, az atomipari munkások eddig elfogadott sugárzási szintjét pedig a kétszeresére emelték. Szakértők szerint a helyzet azonnali, gyors kezelése minimalizálhatja az emberi egészségre mért hatásokat.

 

A sugárzás azonnali hatásai

A mérsékelt sugárzásnak kitett embereknél sugárbetegség alakulhat ki, aminek tünetei lehetnek a hányinger és a gyakori hányás, melyek órákkal a sugárfertőzés után jelentkezhetnek. Ezt később hasmenés, fejfájás és láz követi.

A tünetek az első pár nap után rövid időre megszűnhetnek, de egy-két hét elmúltával a betegség sokkal súlyosabb tünetekkel jelentkezhet újra.

Egy nagyobb mértékű sugárzás után az összes tünet azonnal jelentkezik, a betegség az egész testre kiterjed és gyakran végzetes hatással van a belső szervekre is.

A Nemzetközi Atomszövetség adatai alapján az átlagos sugárzási szint, 2 millisievert/év. A nukleáirs erőművekben dolgozó embereket átlagosan 20 mSv/év sugárzás éri, a határérték az ő esetükben 50 mSV/év, e fölött már káros a sugárzás.

A japán egészségügyi minisztérium azonban szerdán bejelentette, két és félszeresére emelték az egyes emberek által eltűrhető hivatalos sugárdózist, az atomipari dolgozók esetében pedig az eddigi, évi 100 mSv helyett ez az adag 250 mSv lett. A döntést a minisztérium a jelen körülmények között elkerülhetetlennek nevezte.

A sugárzással összefüggésbe hozható rákos megbetegedések 100 mSv/év esetén mutathatóak ki egyértelműen, Csernobil esetében pedig a 350-es szint elérése után evakuálták az embereket.

Egy egyszeri, 1000 milliSievertes dózis esetén jelentkeznek a sugárbetegség tünetei és csökken a fehérvérsejtszám is, de még nem halálos mértékben. A legdurvább dózis az egyszeri, 5000 milliSievertes adag, mely egy hónapon belül megöli a vele érintkezésbe kerülő, egészésges felnőttek felét.

 

Magát gyógyítaná a test

 

Egy sugárfertőzés után az első és legfontosabb dolog, hogy a fertőzött ruhákat és cipőket ki kell dobni, a bőrünket pedig szappanos vízzel meg kell mosni. Be lehet venni fehérvérsejt-szám emelő gyógyszert, hogy megelőzzük az immunrendszer károsodását.

Olyan, speciális gyógyszerek is kaphatóak, melyek a belső szervekben radiokatív részecskék által keletkezett sérüléseket kezelik.

A spontán lebomló radioaktív anyagok ugyanis jelentős károkat okoznak a test belső kémiájában, megtörve a szöveteket alkotó atomok és molekulák közti kötéseket.

A test erre úgy válaszol, hogy megpróbálja helyrehozni az okozott károkat, de néha a sugárzás már túlságosan elterjedt vagy túl nagy ehhez, illetve a természetes helyreállítási folyamatban is előfordulhatnak hibák.

 

 

 

 

 

 

Hosszútávú hatások

A sugárzásra a legérzékenyebbek a belek és a gyomor, illetve a csontvelő. A betegség mértéke attól függ, milyen hosszú időt töltött az érintett személy a sugárzásban és mekkora szintű sugárzás érte.

A rák szintén potenciális veszélyforrás, de a szervezet öngyógyító mechanizmusa is nagy károkat tud okozni, sokszor genetikai változásokat, mutációkat hozva létre a testben, ami deformitásokhoz vezethet a születendő generációk esetében.

Ilyen lehet a fej, vagy az agy méretének csökkenése, a kevéssé megformált szemek, a lassú növekedés és a komoly tanulási nehézségek.

A gyerekek nagyobb veszélyben vannak. Mivel gyorsabban nőnek mint a felnőttek, sejtjeik is gyorsabban osztódnak, és így nagyobb az esélye, hogy káros folyamatok indulnak be náluk. A csernobili események után például drámai módon megnőtt a gyerekeket sújtó pajzsmirigyrák előfordulási aránya.

A japán hatóságok 400 mSv/órás sugárzást mértek az erőművön belül. Richard Wakeford, a Manchesteri Egyetem professzora szerint csak ennek a mennyiségnek a kétszerese okozhatna sugárbetegséget. Ennek ellenére elkezdődhet a csontvelőben található vérsejtek csökkenése, és növekedhet a rákra való hajlam is, ami a japánoknál amúgy is magas, 20-25 százaléknál jár.

A professzor egyedül az erőműben dolgozó munkások miatt aggódik, akik nagyobb sugárzásveszélynek vannak kitéve. Véleménye szerint ők csak rövidebb időt tölthetnek az erőműben, hogy így is csökkentsék a lehetséges hatásokat.

Wakeford szerint a hatóságok akkor járnak el a leghelyesebben, ha gyorsan cselekszenek, és evakuálják a környéken élőket, illetve megbizonyosodnak róla, hogy az emberek nem ettek sugárfertőzött ételeket. Jó lenne, ha jódtablettát is adnának a lakosságnak, hogy megelőzzék a radioaktívitás terjedését a testben, de mivel a japánok étrendje egyébként is igen jódgazdag, ezért ez nem szükségszerű.